Két Stanford-vizsgálat ugyanazt az egyszerű üzenetet erősíti: a kamaszok életét nem lehet egyetlen kapcsolóval beállítani. A telefon átvételének életkor szerinti időpontja önmagában nem mondott sokat a vizsgált gyerekek jóllétéről, a több alváshoz pedig a biológiai ritmust és az esti döntéseket egyszerre kellett megcélozni. Mikor jár az első mobil, és hogyan lehet reggel kevésbé zokninak érezni magad?
Nem a lustaság ébreszt
Kamaszkorban későbbre van beállítva a biológiai órád. Erre pakolódik a házi, az elektronika, a korai becsengetés és még ezer másik dolog is, hisz tinédzser vagy, az élet nem ebben a korban a legegyszerűbb, ezt kijelenthetjük – kész is a mindennapos ásításos szendvics. Nem nehéz kitalálni, hogy a motiváció személyes küldetés. Elhatározás és kitartás kérdése is lehet, hogy milyen eredményekkel járnak a próbálkozásaid. A PEOPLE TEAM 2026. évi nyári táborainak hat sportpályája például felidézheti, miért szeretnél éberebben részt venni a nappali programokban – de tudd: ez célkeresés, és nem bizonyíték arra, hogy a tábor kezelné az alvászavart, sőt! A nyári táborozás pörgős közeg. Korábbi vizsgálatokban a kognitív viselkedésterápia önmagában csak 10–15 perccel hozta előrébb az elalvást.
Két kezelés találkozott
Jamie Zeitzer négyhetes kísérletében 72 kamaszból 36 az utolsó 3 alvásórában 20 másodpercenként 3 milliszekundumos fehér fényvillanásokat kapott, a csapat másik fele pedig 1 óránként 3 kontrollvillanást. Az ébresztés nélküli kezelés előrébb hozta az álmosságot, az alvást viszont nem hosszabbította. Újabb 4 héten át 30 fiatalnál 2 alvásórára rövidítették a kezelést; mindenki 4 egyórás terápián vett részt. Személyes motivációjuk a tanulási, a sportolási eredményeik, illetve az alváshigiéniájuk feljavítása volt. A kombináció 43 perc pluszalvást, 50 perccel korábbi lefekvést és hatszor jobb rendszerességet eredményezett a terápiás kontrollcsoportoknál tapasztaltakhoz viszonyítva.
Telefonok hosszú megfigyelésen
Xiaoran Sun és Thomas Robinson több mint 250 észak-kaliforniai latinó gyereket vizsgált 5 évig, 7–11 éves kortól 11–15 éves korig. 5 alkalommal szülői beszámolók, depresszió-kérdőívek és egyhetes mozgásmérések segítették követni az alvást, a gyerekek érdemjegyeit, a hangulatukat és a vizsgálat egyéb eredményeit. Átlagosan 11,6 évesen jött az első telefon; 25%-nak 10,7, 75%-nak 12,6 éves koráig nem volt mobilja, 15 éves koráig viszont szinte mindannyian kaptak mobilt. A végére a tulajdonosok 99%-a okostelefont használt. A háttértényezők és több összehasonlítás korrekciója után nem maradt általános, jelentős kapcsolat a telefon megszerzésének időpontja és a jólléti mutatók között. Az okostelefon-használat minden gyereknél negatív hatásokat hozott, bár fiúknál a telefonbirtoklás, illetve a kevésbé érett gyerekeknél kevesebb depressziós tünettel, érettebbeknél rövidebb alvással társult.
A szabályok nem tűntek el
A családok végig szabályozták a használatot: az eredmény nem igazol korlátlan telefonozást, az eltéréseket pedig egyéni problémák és változó életkörülmények is befolyásolhatják. A használat részleteit a Human Screenome Project kutatja. A fénykezelés naponta ismétlendő, passzív módszerének eszközét nem alvássegítőként prezentálták; mindazonáltal a terápia szélesebb hozzáférésén még dolgoznak. A lényeget kezeld személyes kérdőjelként: mi tart ébren, miért akarsz változtatni, és milyen közös keret segít abban, hogy a lehető legegészségesebben használd az e-eszközeidet? Az ébresztőórával folytatott diplomáciai tárgyalások önmagukban valószínűleg nem vezetnek tartós eredményre.
Forrás: Famina | Napialvas.hu | Science Direct | Horváth Eszter és Jason T. Carbone írásaiból | A szöveget a főbb üzeneteket felhasználva összerakta: Szertessy G.
