Blankával beszélgettünk arról, miért döntött úgy, hogy többévnyi táborozás után táboroztatóként is kipróbálja magát a PEOPLE TEAM-ben.
Mesélj magadról!
Hobbijaim közé tartozik a táncolás, amit 10 éve versenyszerűen űzök, és volt alkalmam már diákokat tanítani is. Ezeken kívül a színészkedés, amit őszintén a PEOPLE TEAM-nek (PT) köszönhetek, mert a médiás szekción és a színházi szekción is évről évre gyarapíthattam a tudásom, majd középiskolában csatlakoztam a színjátszó körhöz. Az elmúlt hét évem fénypontja a PT volt, de attól függetlenül, hogy kinőttem már ebből a korból, szeretném, ha ugyanúgy szerves része lehetne a tábor a nyaramnak.
Táborozóként a PT koronázta meg a nyaraimat. Szeretném megtapasztalni a másik oldalt is, hogy milyen táboroztatóként a tábor. Szeretnék a gyerekeknek olyan élményeket adni, mint amiket én kaptam a mókusoktól és a tanároktól.
Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?
Táborozóként kevés stresszes szituációval kellett szembenézzek. Ha egyet mégis kéne említenem, akkor megint a színházi szekciót mondanám. Az előadások előtt mindig nagy a stressz, de inkább azért, mert ilyenkor szembesül mindenki azzal, hogy ez a tábor végét jelenti.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Egyszeri alkalom volt, de nagyon megkívántam a gyümölcsöt és a csokit is. Vettem a büfében egy Twixet, amit banánnal ettem, és nagyon ajánlom mindenkinek, délutáni nasinak tökéletes.
Mi volt a legdurvább táboros melód?
Táborozóként a legdurvább dolog az volt, amikor az egyik médiás film forgatása közben sárban kellett feküdjek egy jelenet miatt. Bármennyire is taszítóan hangzik, visszagondolva nagyon élveztem.
Mi volt a legjobb táboros melód?
A színésztáborokat említeném legjobb melóként. Itt alakultak ki a legszorosabb barátságok, megismerhettem igazán önmagam, és a három év alatt nagyon sokat fejlődhettem.
Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?
Nagyon szívesen lennék akár kistanár is, mert táncoktatásban volt már részem, és nagyon sokat fejlődött a személyiségem is miatta. Szeretek vezető pozícióban lenni, kreatívnak gondolom magam, és örömmel tölt el, ha a terveimet és gondolataimat sikerül megvalósítani.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
Táborozóként a PT számomra egy menedékhely volt. Úgy éreztem, hogy ott semmi probléma nem érhet, bárkivel el tudok beszélgetni, és teljesen szabad lehetek.
Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…
Több éven keresztül bármilyen szituációban mondhattam azt, hogy „de én médiás vagyok”, és ezáltal késő este is bemehettem a zöld épületbe kisfilmet vágni, vagy éppen kihozhattam a hangárból az ételt vagy az italt, ami a forgatáshoz kellett.
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
Itt a legkönnyebb barátokat szerezni. Bárkivel beszélgettem, megtaláltuk azt a témát, ami mindkettőnket érdekelt. Ha valamire szükségem volt, pillanatok alatt megoldódott a probléma. Bárki olyannak meséltem erről, aki nem volt PT-s, nem hitte el, hogy létezik egy olyan hely, ahol gyerekként álomvilágban érezheted magad.
Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!
2022 nyarán színházi táborba jelentkeztem, és az egyik nap sokáig elhúzódott a próba. Nagyon kimerültünk a végére, amikor a barátnőm elővette a gitárját, és a tanárainkkal együtt a kedvenc dalainkat énekeltük. Szerintem ez mindenkinek kikapcsolódást jelentett, és nagyon összekovácsolódtunk. Rosszabb napjaimon erre a pillanatra gondolok vissza.
