A PEOPLE TEAM nyári táborainak tucatnyi szekciója várja évről évre a 7 és 17 év közötti gyerekeket. Az egyik legnépszerűbb szekció, a kuktatábor tanárával készítettünk interjút.
Mutatkozz be, kérlek!
Kelemen Viola vagyok, 20 éves, és idén végeztem a Városmajori Gimnázium spanyol nyelvi előkészítős tagozatán. Társaságkedvelő, aktív és megbízható embernek tartom magam, emellett nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, így táboroztatni is. Szabadidőmben legszívesebben sportolok, illetve imádok írni, olvasni, nyelveket tanulni, rajzolni, zongorázni, zenét hallgatni, sütni-főzni, és persze a családommal/barátaimmal lenni.
Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?
Amikor először voltam a PT-ben, viszonylag sokat stresszeltem, mert rengeteg, számomra új és ismeretlen feladatot kellett ellátnom, és nem szerettem volna megnehezíteni a többi táboroztató dolgát. A kezdeti nyomás azonban hamar elmúlt, mert mindenki nagyon segítőkész volt, és ha valamit nem tudtam, azonnal ott termett egy régi táboroztató, hogy megmutassa, mit hogyan kell.
Mi volt a legdurvább táboros melód?
Talán az, amikor két éve kitaláltuk, hogy rántott húst sütünk a kuktában. Ez az ötlet alapvetően jól is elsülhetett (haha) volna, viszont sajnos hamar igen büdös lett az egész alagsorban, így az infósok is nehezebben koncentráltak, és emellett a forró olaj sem volt a legbiztonságosabb megoldás. Azért szerencsére nem volt túl durva a helyzet, hiszen nem forrázta le magát senki, csak a kuktatanárok dőltek ki aznapra, ők pedig tanultak a hibájukból, és azóta a rántott húst tepsiben sütik.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
Őszintén, eddig soha nem merült fel bennem, hogy bármit is irigyelnék tőlük. Nagyon élvezem a táboroztatást, mert úgy érzem, hogy fiatal felnőttként táborban dolgozni pont akkora élvezet, mint gyerekként táborba járni. Mi ugyanúgy részt veszünk a programokban, és velük együtt újra gyereknek érezhetjük magunkat, miközben életre szóló élményeket adhatunk nekik. Szerintem ez egy fantasztikus dolog.
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
A legnagyobb tábori felfedezésem eddig az volt, hogy bármennyire izgi minden éjszaka sokáig fent lenni, ha az ember szeretné élvezni a programokat, és sokat tábortáncolni, akkor muszáj néha többet aludni. Ez a táboroztatók esetében különösen fontos, hiszen rengeteg gyerekért felelünk minden turnusban, és az egész napos szaladgálásban nagyon el lehet fáradni, főleg, ha nem vagyunk elég kipihentek.
