Éjféltájban a raktár mélyén kuporgok, egy halom indiánsátor mögött. Megbeszéltem Raktárossal, hogy nem zárja rám az ajtót, mint Teddyre. Nálam hagyta a kulcsot. Vállaltam a felelősséget, hogy nem hagyom nyitva a kincseskamrát. A V.-nek szánt karkötőn dolgozom, eddig nem volt rá időm. Először arra gondoltam, hogy kérek gyöngyöt a kézművesektől, de aztán meggondoltam magam, az olyan snassz lenne. Úgy döntöttem, hogy minden darabja egyedi lesz. Kiraktam magam elé, miket gyűjtöttem eddig: egy fantás meg egy kólás kupak, egy lyukas pénzdarab (a mezőn találtam), egy minitoboz, két darab ezüstszínű csavaralátét (ezt Raktáros szent szerszámosládájából szereztem), egy piros meg egy sárga színű gomb. Nem találtam meg a hozzájuk tartozó ruhadarabot, ezért úgy döntöttem, megtartom őket. Azt hiszem, ez így jó lesz. Kipróbáltam egy csomó sorrendet. Végül a kupak, gomb, alátét, pénz sorozatánál maradtam, úgy, hogy ezt az ellenkező irányból még egyszer megismételtem. Nagyon harmonikus lett, középen a lyukas kétfilléressel. A toboz kimaradt. Nem illett a koncepcióba.
