Folytatjuk sorozatunkat arról, kikkel találkozhatsz a PEOPLE TEAM nyári táborában. A PT táboroztatói közül ezúttal Béres Gergő mesélt magáról és kedvenc nyári programjáról.
„Helló, PT-s arcok! Geri vagyok, néha a gamerteremben, néha fényképezőgép mögött, esetenként meg az analóg fotós hívóteremben találkozhatunk. Szóval lényegében egy svájci bicska vagyok, csak nem vagyok olyan piros, azért, mert használok naptejet, mert az fontos, amikor kimegy az ember a napra, és akkor nem égek le.
Kár, hogy csak pár hétig van PT egy évben. Ha lehetne, máskor is jönnék, mert ez a legjobb csapat a világon, és évről évre csak jobbak és szebbek és okosabbak vagyunk. A PT egy olyan kis buborék, amilyen máshol nincs a földön, és önfeledt szórakozást, tanulást és próbát jelent egyben 3 héten keresztül.
Hogy stresszelek-e a táborban? Hogyne. Mindig stresszelek, amikor pizza van, hogy jut-e repeta, mert imádom. Ha nagyon éhes vagyok, még a gombás pizzát is megeszem, habár nem szeretem a gombát.
A legdurvább táboros melóm az volt, amikor 6-7 éveseket próbáltam rábírni arra, hogy fürödjenek le, anélkül, hogy akvaparkot csinálnának a fürdőből. A legjobb táboros munkám a tanítás. Mindig is imádtam a szeretett témáimból átadni a tudást a gyerekeknek, akik hasonlóan érdeklődők a témákkal kapcsolatban, mint én. Irigylem a táborozóktól, hogy mennyire sok tudást tudnak magukba szívni. Én is táborozóként kezdtem; talán a legmenőbb az volt akkoriban, amikor Balu duplaszaltózott.
A »Hol egy kismókus ilyenkor?« kérdést tuti, hogy csak a PT-ben hallhatom, meg azt, hogy »süti, kacsa, király«. A meglévő pozíciókon kívül lehetne egy boszorkány a táborban. Akkor valószínűleg több lenne a fekete macska, a macskákat pedig szeretem.
A legnagyobb tábori felfedezésem az, hogy ha az ember időben felkel, fogat mos, aztán lemegy reggelizni, akkor lehet nem sietve is megreggelizni, illetve beszélgetni a barátokkal.”
