A barátok szerzése olykor döntés kérdése – például akkor, ha jó társaságban vagyunk. Márpedig ez adott a PEOPLE TEAM nyári táborában. Megkértünk egy táborlakót, Fannit, hogy meséljen a PT-ről. Ilyennek látta ő a kecskeméti gyerektábort:
„Egyszer jártam a PT-ben, ahol mindennap izgalmasabbnál izgalmasabb programok vártak ránk. Meglepő volt, hogy állandóan lehetett harapni valamit, és hogy az angoltáborban a tanáraink nem tudtak magyarul, ezzel még jobban elősegítették a nyelv gyakorlását. Sokat fejlődött az angol szókincsem, és már merek angolul beszélni, ami jól jöhet az iskolában, illetve a későbbiekben is. Úgy érzem, önállóbb lettem a táborban, és könnyebben nyitok az emberek felé. Lettek olyan barátaim, akikkel az akkori érzelmeimet ki tudtam beszélni, és segítettek. Az csak a táborozókon múlik, hogy mennyire nyitottak, a tábor mindent megad ehhez nekünk tapasztalataim szerint.
A PT helyszíne, a kecskeméti NJE-kollégium szerintem egy bentlakós táborhelynek pont megfelelő, nyugodt hangulata van. A fürdőszobán kívül minden tetszett a szálláson. Egyik este háromszor jött át egy mókus a szobánkba csendre inteni minket, mert annyira hangosan énekeltük a tábortánc egyik dalának a szövegét.
A legjobb program a diszkó volt, nagyon jó zenék voltak, és táborzárónak is tökéletesnek bizonyult. Az esti csillagnézés, a koncert és a csapatfeladatok is tetszettek. A nyelvi szekció a kedvencem, akit tanárként kaptunk, élvezetes feladatokkal segítette elő az angoltudásunk fejlődését, ami – mint említettem – nagyon sokat fejlődött a táborban töltött idő alatt. Többek között azon elmélkedtünk vele, hogy mit jelent nekünk a boldogság, a siker stb.
A leghasznosabb tapasztalatom az volt, hogy többet keressük a társaságot, ne legyünk lusták szocializálódni, illetve az, hogy időben le kell feküdni, mert korán kell kelni, utána pedig kevés ideig volt lehetőség reggelizni, és könnyen le lehetett csúszni róla. A pizza viszont szuper volt, és aranyosnak találtam, amikor a mókusok szív alakban nyomták rá a ketchupot.”
